-Köszi.-mondtam miközben letette az ölembe a tálcát.
-Nincs mit.-mosolygott rám.
Mikor letette G.O hasára a tálcát azt hittem rá is borítja.-Kössz.-vigyorgott G.O.
-Van mit.-nézett rá csúnyán,majd leült mellém.Az én tálcámon egy tál műzli,egy bögre kávé és egy evőkanál foglalt helyet.G.O és Joonie rántottát ettek.
-Hogy tudtok annyit enni?-bámultam a nagy adag tojást.
-Nekem az amit te eszel a fél fogamra se lenne elég.
-Mert te... áhh mindegy.-kuncogtam.
Csend volt míg ettünk.a fiúk öt perc alatt ették meg azt a hatalmas adagot míg én negyed óra alatt fejeztem be.
-Meddig eszel te?-kérdezte türelmetlenül G.O.
-Én lassan eszek.
-De ennyire?
-Jobb ha hozzá zoksz,mert nem fogok gyorsabban enni.
-Téged se vinnélek étterembe.-nevetett.
-Pedig Tiffel eszméletlen étterembe menni.-röhögött Joonie.
-Miért is?
-Mert mikor nem tetszik valami úgy oltod le a pincért hogy észre sem veszi.-nevetett jobban.
-Nem is igaz.Én kész angyalka vagyok a vendéglátó helyeken.-néztem ártatlan szemekkel és glóriára emlékeztető kört rajzoltam mutató újjal a fejem fölé a levegőben.
-Tiffani mint angyal.-gondolkozott el G.O.
Mikor rá pillantottam engem méregetett.
-Hát azt nem tudom elképzelni milyen,pedig jó a fantáziám.
-Menj a sunyiba.-nyújtottam rá a nyelvemet.Elvettem tőlük a tálcákat s kivittem a konyhába.Bele tettem a mosogatógépbe,s mikor felálltam beütöttem a fejem abba az átkozott szekrénybe.
-Au.-mondtam a fejemet fogva.
-Jól vagy?-jött oda a nyüszörgésem után két másodpercel Joonie.
-Igen.-néztem morcosan a szekrényre.
-Rendben.-jött oda,és megpuszilta a beütött helyet.
-Most már jobb is.-vigyorogtam.
-Örülök neki.-mosolygott féloldalasan-Kérsz fagyit?
-Naná.Van csoki?-csillantak fel a szemeim.
-Van.Én is csak azt eszem egy ideje.-kuncogott.
-De neked a karamellás volt a kedvence.-szűkült össze a szemem-Vagy nem?
-Az volt egy ideig.-veszett el az emlékek tömkelegében.
-Hmm?-fogtam meg az arcát és úgy fordítottam hogy a szemébe tudjak nézni.
-Hogy?Mi?-jött vissza a jelenbe.
-Mi oka volt hogy így megváltozott az ízlésed?-fordítottam oldalra a fejemet.Láttam rajta hogy nem akarja elmondani,de már ismerem annyira hogy tudjam,el fogja mondani.
-Mikor vége lett,és te elmentél abba a messzi suliba.Egyszerűen annyira hiányoztál,hogy mindenben téged kerestelek,hogy emlékeztessen rád.
-Joon.
-Mindegy.Tudom.-emelte fel a fejét,és átnézett a fejem felett.
-Joon.-nagy nehezen megint a szemembe nézett.Láttam rajta hogy vívódik és elfogott a vágy hogy megcsókoljam.Ahogy néztem,egyre közelebb és közelebb mentem hozzá,míg végül lábujjhegyre emelkedtem.Az ajkam az ajkára tapadt.Ahogy csókolt,jobb volt mint mikor együtt voltunk,vagy csak azért éreztem ezt mert már oly rég óta hiányzik,érintése és csókja?!A vágy végigfutott a gerincemen.Egyre jobban és jobban simúltam hozzá.Teljesen elvesztettem az eszem.Az ölébe ugrottam és a hajába túrtam.Nekiestünk a szekrénynek,de tovább folytattuk.
-Mi történt?-jött be Byunghee a nagy zajra-Mi az Isten?!
fagyott le az ajtóban.Mi is abbahagytuk,engem Joonie feltett a konyhaszekrényre ő pedig nekem dőlt..Mély levegőket vettem hogy lenyugtassam magam.De még mindig forrt a vérem,ezért átkaroltam a nyakát és a kezem a mellkasára lógott,a fejem a vállán pihent.
-Ti ketten megint?-mutogatott ránk.Megvontuk a vállunkat,s átkulcsoltam a dereka körül a lábamat.Hirtelen csörögni kezdett a telefonom.Mikor a kijelzőjére pillantottam eszembe jutott.
-Basszus Sophie.-csaptam magam homlokon.-Szia drágám sajnálom hogy nem hívtalak fel.-szabadkoztam.
-Jaj semmi baj.Egy óra múlva landol a gépem.
-Oki doki..Majd kimegyek érted.
-Oké.Ki jön majd veled?
-Velem?Senki.Nem tudom.Miért?
-Te sehová nem mész egyedül.
-Jogos.De ha már így kötözködsz remélem szeretsz motorozni.-kuncogtam.
-Ne merészeld.-kiabált a telefonba.
-Ne kiabálj a repülőn.-nevettem megint.Byunghee kérdőn nézett rám,mire megint elnevettem magam.-Sophie fél a motorozástól.
-Ezt kinek mondtad?
-Jaaa.Csak Joon-nak és G.O-nak.
-Te elmondtad nekik?
-Igen,mert?
-Seggbe leszel rúgva.-fenyegetett.
-Na alig várom.-nevettem.
-Elmegyek veled.-tátogta Joonie.
-Na akkor már tudom kivel megyek.-öleltem az emléített személyt mégjobban magamhoz.
-Ki az?
-Nem mondom meg.-kuncogtam.
-Na akkor tudom.
-Honnan?
-Tiff,ismerlek!
-De hogy is.-hecceltem.
-Na akkor gyertek Changsunnal.
-Megyünk.Ja igen és utálom ha kitalálod amit nem akarom hogy kitalálj.-morogtam-Szval motorral megyünk,szia.-tettem le a telefont még mielőtt leüvöltött volna.Mikor letettem magam mellé a telefonta fiúk kíváncsi fejet vágtak.Jobban mondva Byunghee nézett kíváncsian Changsun inkább kívánóan.Joon megfordult hogy velem szembe leszen és közelebb húzott magához,hogy alig két centire volt tőla az arcom mikor felnéztem rá.
-Na megyek fel öltözni.-hajoltam közelebb hozzá s közben mély levegőt vettem,imádom az illatát.-Jössz?
-Bárhová.-levett a szekrényről és a lábaimra állított.
-Mond meg a többieknek hogy elmentünk Sophia-ért.
-Okay.
-Felszaladtam Joonie szobájába és becsuktam magam mögött az ajtót.Levettem a pólóját amit gondolom ő adott rám és mentem a székhez amin a ruháim voltak.Mikor megfogtam a pólómat akkor nyitott be Changsun.
-Sexy.-vigyorgott,s odajött.Elkezdte a nyakam csókolgatni.
-Ezt majd este se felejtsd el.-haraptam meg a nyakát.
-Nem fogom.-tolt neki a falnak,és megint megcsókolt.
-Na menjünk Sophie-ért mert agyon fog ütni.
-Téged?Miért?
-Nem engem.Téged.
-Engem miért?-lepődött meg.
-Mert te nem hagyod hogy felöltözzek.
-Hát nem is.-nevetett.Rá néztem kiskutya szemekkel.
-Mi az?
-Vezethetek?-nyitottam nagyra a szemeimet könyörgően.
-Rendben.De ezért még jössz nekem.
-Majd este megkapod.De most ha nem haragszol,felvenném a ruhámat.
-Hát ezért még én is megharagszom.-mondta Mir aki már isten tudja mióta van ott az ajtóvan.
-Te mióta állsz ott?-fordultam kicsit felé,mire a szemei kitágultak.-Jaj hagyd már,nem láttál még melltartót meg bugyit?
-De láttam.Csak rajtad?!Khmm.Nélküle átjössz hozzám?-vigyorgott kajánul.Changsun morgott egy kicsit és feladta rám a toppomat.
-Köszi a rövidnadrág megy egyedül is.
-Azt levenni könnyebb.-adott puszit az arcomra,én pedig a beszólása miatt hasba vágtam.
-Hová mentek?-kíváncsiskodott Mir miközben vettem fel a cipőt.
-Sophie a következő géppel jön ami kb fél órán belülitt lesz.
-A barátnőd?Én is megyek.-csillantak fel a szemei.
-De én vezetek.-vigyorogtam és elkaptam az asztalról a kulcsot.
-Na akkor én saját kocsival megyek.
-Pukkadj meg.-vágtam hozzá egy kispárnát.
-Én is beléd baby.-dobta vissza.
-Húzz öltözni!Bár alsógatyában is jöhetsz.-vontam meg a vállaimat.
-Segítesz?-kacsintott.
-Naná.Várj meg a szobádban.
-Heccelj mást.-ment ki és a saját seggére csapott.
-Hülye.-nyugtázta Joonie és felvette a kockás ingét amin nem gombolta be az összes gombot.Kimentem a kocsihoz míg Joon fülönfogta Mirt és bevágta a hátsó ülésre.Bepattant az anyósülésre s már repesztettünk is a hatalmas reptér irányába.Fél útig mindannyian csendben voltunk csak a rádió bömbölt.Utána mintha a csendet csak elvágták volna.A fiúk úgy rosszalkodtak mint az óvodások.
-Ha így jöttök be letagadlak titeket.
-Na de anyúúúúú.-nyivákolt Mir.
-Fiam.Anyád megmondta kuss.Nincs fagyi.-játszotta az apa szerepét Joon.
-Hülyék.-nevettem megint.miközben leparkoltam.Amint megállt az autó Mir kiugrott és puszilgatni kezdte a földet.
-Köszönöm istenem hogy még élek.-nézett az ég felé.
-Szívesen.-válaszoltam neki miközben elmentem mellette.Joonie megfogta a kezemet és bementünk várni.Mikor beléptünk hatalmas tömeg volt.Az ajtó csukódásakor észrevettek minket a rajongós és sikoltozva támadtak le minket.Egy-két rajongónak adtam autogrammot,majd jött egy kérdés.
-Ti újra együtt vagytok?
Egy baseballsapkás,kapucnis srác kérdezte,aki egy kendőt tett az arca elé.Ismerős volt a hangja,de nem jutott eszembe honnan.
-Igen.-válaszoltam és éreztem hogy a mellettem álló Joon szorosabban karol,s feszülten lélegzik.
-Ki tudja meddig.-mondta az idegen srác.
-Mi?-fordítottam oldalra a fejemet,de a fiú oldalazva kiment a tömegből.Mikor a rajongók elmentek odafordultam a páromhoz aki még mindig feszült volt.
-Ki volt ez a gyerek?-kíváncsiskodtam.
-Senki.-vágta rá ami nagyon gyanús volt.
-Aha.Én meg most jöttem le a falvédőről.
-He?-szeppent meg Mir.
-Ja bocs,sulis beszólás.-mosolyogtam Mir felé.-Na szóval,ezt másnak lehet be tudod mesélni,de én ismerlek.-fotam meg a kezét és odabújtam hozzá.
Eltolt magától és másfelé nézett.
-Mi a frand bajod van már?-emeltem fel a hangomat,de rám sem hederített.-Akkor tüsszents kaktuszt.-fordultam el tőle.
-Tüsszents kaktuszt?-értetlenkedett megint Mir.
-Majd elmagyarázom.-duzzogtam.Kis várakozás után megjött Sophia aki a fiúk láttán lefagyott.Látta rajtam hogy nincs túl jó hangulatom ezért nem sokat beszélt.
-Szia Tiff.-ölelt meg.
-Szia Sophie.-öleltem vissza-Hiányoztál.
-Te is nekem.Kimentünk az autóhoz,én odaadtam Changsun-nak fapofával a kulcsokat,mire elkapta a kezem és próbált megcsókolni.Én eltoltam magamtól és beültem az anyósülésre.Mindenki utánam szállt be.Joon megpróbálta fogni a kezemet,de visszatettem azt a kormányra.Fél úton csendben voltam,csak hátul csacsogott Mir és Sophie.
-Mi baja van?-kérdezte Sophia Mirtől.
-Joonie.Mikor Tiff hozzábújt,eltolta és elég bunkó is volt vele.
-Már értem.Tiff rühelli ha valaki tapló vele akit szeret.Na meg a hangulat ingadozást is utálja.
-Joon tudja,hisz már egyszer jártak.
-Tudom.Tiff elmesélte.
-Mindent?-izgatott lett.
-Igen mindent.Miért?
-Mesélj csak.-kacagott ördögien Mir.
-Szerintem tőle is megkérdezheted,mert nem titkolózik.
-Tényleg?-fordult felém.
-Yep.
-Okéééé.Akkor majd ha lenyugodtál,kifaggatlak.
Én csak bólintottam és néztem tovább ki az ablakon,de Joon megint próbálkozott.Oda értünk az MBLAQ házhoz,megállt az autó.Kiszálltam s mentem a házba.Mir és Joonie segítettek Sophie-nak bevinni a cuccait.
-Megjöttünk.-kiabált Mir.
-Üdvözletem szép hölgyek.-csókolt kezet Byunghee Sophia-nak.
-Sz-sz-szia.-hebegett.
Én csak kikerültem őket,dementem a konyhába.Kivettem egy doboz fagyit a hűzőből s kimentem a teraszra.Leültem az egyik napozó ágyra s ettem.
-Mi baja van Tiff-nek?-hallottam bentről Dara hangját.
-Kérdezd a ludast.-válaszolta Sophie.
-Joon már megint mit csinált?-lepődött meg Minzy.
-Pedig reggel nagyon elvoltak.-kontrázott rá G.O.
-Hol van Lee Joon?-kérdezte ingerülten Thunder.
-Hagyd.Megoldják.-nyugtatta CL.-Vagány csaj a húgod.
-Hol van Tiffany?-kérdezte Joon.Ezek után nem hallottam semmit,mert bömböltetni kezdtem a zenét a fülembe.Éppen a felénél járt a Don't cry című dal,mikor leült mellém.Rá sem bagóztam.Ha bunkó volt velem,ne várja hogy kedves legyek.Azt hittem tényleg szeret még,de tévedtem.
-Sajnálom.-rá sem néztem-Mit kell még tegyek hogy megbocsáss?-kis szünet-Tiffany?!
-Semmit nem kell csinálnod.Hagyj engem békén!Mert szeretsz mi?Az ilyen baromságaidért hagytalak ott annak idején.Akkor is rohadtul fájt,és most is szarul esett.De ebből én nem kérek!
-Tiff.-fogta meg a kezemet.
-Szakadj le rólam.-rántottam el a kezemet tőle.Beviharoztam a házba,fel a szobába.Felvettem a farmer mellényemet,ami csípőig ért és hozzásímult a testemhez.Lebaktattam és elvettem a bátyám motorjának kulcsait.
-Hová mész?-kapott el Seungho.
-Motorozni.
-Idegesen?-bámult aggódó szemekkel.
-Had menjen,a motorozás lenyugtatja és felvidítja.-fogta meg a bátyám a vállamat.
Csak bólintottam neki s a garázsból kiállva,elhajtottam.Láttam Changsunt aki a szobája ablakából lésett.Mikor haladtam,az agyam össze vissza cikázott.Észre sem vettem hogy merre tartok.Csak mikor már odaértem.Ott álltam ahol Lee Joon-nal minden elkezdődött.Ugyan az a park,ugyan az a fa.Leültem törökülésbe s tépkedni kezdtem a füvet.Egy kis idő után valaki megkocogtatta a vállamat.
-Minden rendben?-guggolt mellém egy tüsi hajú srác.Észre sem vettem hogy kigördült néhány könnycsepp a szemem sarkán.
-Hé,hé.Cscscscscs.Semmi baj.-ült le mellém és dörzsölgetni kezdte a hátamat.
-Köszönöm.-vettem elő egy zsebkendőt és megtöröltem a szemeimet.
-Miért sír egy ilyen szép lány a parkban?-törölt le egy könnycseppet az arcomról.
-Mindegy.-vontam meg a vállamat.
-Ohh sajnálom,de bunkó vagyok.Még be sem mutatkoztam.Jiyong vagyok,a becenevem GD.
-Park Tiffany.-mutatkoztam be én is.
-Te vagy Dara ikertestvére,igaz?
-Igen.Te pedig a BigBang fenegyereke?-mosolyogtam.
-Gyönyörű a mosolyod.-vett el egy tincset a szememből.
-Köszi.
-Számomra öröm.-kacsintott.
Elkezdett csörögni a telefonom,előhalásztam a zsebemből.
-Igen tessék?-vettem a fülemhez.
-Hol vagy Tiffany?-kérdezte ingerülten Joon.
-Megmondtam hogy hagyj békén.-nyomtam ki a telefont.Ekkor Jiyong telefonja kezdett rezegni.
-Bocsánat.-mosolygott rám-Mond Top.
Körülbelül két perc hallgatás után rámsandított és azt mondta:
-Itt van velem és nincs semmi baja.Nyugtasd meg a csajokat.-megint csend-Oké nálunk koccanunk.Csákány.
-Csajok?-néztem rá kíváncsian.
-Sandara és a többiek aggódnak érted.Nálunk találkozunk velük.Mivél jöttél?
-Motorral.-mutattam a mögöttem álló szépségre.
-Woah-halt el a hangja.
-Hmm?-fordítottam oldalra a fejemet.
-Ohm semmi.-mosolygott megint.-Vezethetek én?
-A bátyám motorja.De persze.
-De csak ha nem baj.-állt fel a fűből s nyújtotta felém a kezét.Én megfogtam,ő pedig felrántott.Ha nem kapja el a derekamat,tuti rá vagy a földre esek.
-Nem baj.-néztem fel rá.A szemei vágyakozva néztek rám.Izgatottak.Én pedig kb meghaltam.
-Öhm.-tisztatottam ki kicsit a fejemet-Itt van a kulcs-nyújtottam neki.Erre megfogta a kezemet,s fél perc után vette el a kulcsokat.Elengedett,s felpattant a motorra.
-Na pattanj baby.-virított egy féloldalas mosolyt.Felmásztam mögé és átkaroltam a derekát.Éreztem ahogy mellkasa feszül az önelégültségtől.Felbőgette a motort.Nem lakhatnak messze a parktól mert körülbelül öt perc múlva parkolt le.
-Jól vezetsz.szálltam le vigyorogva mögüle.
-Te meg szuper utas vagy.-emelte fel a kezét,pacsira várva.Én pedig nem okoztam neki csalódást,belecsaptam a tenyerébe.El is kapta a kezemet.
-GD!-kiabált Taeyang s közben kinyitotta az ajtót.-Öhm Helló-szeppent meg Tae.
-Szia.-vigyorogtam és elengedtem GD kezét.Mikor elhaladtam Taeyang mellett teljesen lefagyott,csak a szemével követte a mozgásomat.
-Szia Tiffany.-jött Top kezet csókolni.
-Hali.-mosolyogtam rá.
-GD beszélgetnénk?-ütötte vállon Taeyang Jinyongot.
-Egy pillanat és jövök.-nézett rám bűnbánóan.
-Oké.Segáz.-mosolyogtam.
-Foglalj helyet.-mondta Top miközben a fiúk kimentek az ajtón egy másik helyiségbe.-Akarod tudni miről beszélgetnek?-vigyorgott gonoszul.
-Öhhm kíváncsi vagyok.De szerintem azért mentek ki mert nem akarják hogy halljuk.
-Csak te ne halld.Mert rólad van szó.-kuncogott.
-Akkor naná.
Top megfogta a távkapcsolót és a benti kamerákra tette.